2010. december 7., kedd

Az élet nem egyszerű

Miért is lenne az?!..
Minden tegnap kezdődött.. feltűnően jó, vidám nap volt.. még a Mikulás is megérkezett biztonságban:


Este, egy utolsó csekkelést végeztem a vízummal kapcsolatban és két dolgot is realizáltam.. az egyik, hogy fizetnem kell (még pedig nemis keveset) –erről végig azt hittem, hogy az ügynökség fizeti, én kis butus-, a másik pedig, hogy nincs kinyomtatva a visszaigazolás, ezek mind csak azért érintettek mélyen, mivel hogy nem otthon voltam, ergó no money, no nyomtató.. A pénzt összeszedtük, egy gonddal kevesebb J ment a keresgélés interneten, hogy hol van mkb bank, mert hogy ugye csak ott lehet befizetni, leltem bankot, de mivel már este 9-10 felé jártunk, esélytelen volt, hogy még aznap elintézzem.. A visszaigazolást az ’XYQRH’ nyomtatványról (mivel a számaikat meg sem próbáltam jegyezni) pedig pendrive-ra mentettem, hogy majd másnap reggel elviszem valahová, ahol kinyomtatják nekem..
Felkeltem (időben!!! ergó a későbbi eseményeket nem lehet arra fogni, hogy nem keltem fel elég korán), összeszedtem magam, az összes nyomtatványt, meg mindent ami kellhet és elindultam.
Első állomás egy Boráros térhez közeli nyomtatós hely, bemegyek, köszönök, mondom mit szeretnék, majd a csaj eltűnik a kulisszák mögött.. kb 3 perc múlva visszatér, fizetek, köszönök, uzsgyi tovább!
Bank, bemegyek, sorszámszerzés, egy ember van csak előttem, várok, hívják, várok, hívnak, mondom, pötyögi a néni a sok karaktert (a mainapig sem tudom, hogy mit írt annyit, mikor megkérdezte mit szeretnék „Amerikai J-1es vízumot befizetni”, ezután serényen gépelt.. én mondom legalább 2 percig.. pedig ekkor még a nevemet sem tudta..), aztán kérte csak az útlevelet, újabb pötyögés.. fizetek. jóóóó sokat fizetek. aláírok, kapok egy számlaszerű valamit, csókolom a kezit lábát és már rongyolok is tovább.. a meglepő, hogy ekkor még mindig jóóócskán időben voltam.
Elindulok, a tegnap este kinézett/tanácsolt útvonal felé, minden simán megy, pedig reggeli forgalom, egészen addig míg egyszer csak egy beton oszlop ki nem nő az út közepére és a tábla közli, hogy behajtani csak célforgalom és taxi számára szabad (rendszám leolvasós a módszer, így nem tudok mit tenni..). Gondolom nem kell mondanom, hogy ekkor már kezdett lefagyni a mosoly az arcomról.
Jó, semmi gond, két hídnyi a távolság kb, sitty sutty meglesz.. kibindzsiződök erről a lezárt szakaszról, irány az alsó rakpart felé.. mhmmhmm jó gondolat, csak minden lezárva.. semmi gond, kerülök jobbra balra, ilyen utca olyan tér.. haladok.. itt már kicsit fogytán az idő.. de még mindig nem vészes.. sikerül nagy nehezen rákászálódni a (későbbi) rákóczi útra, innen már csak egy jobbos, és akkor egyenesen odaérek. Természetesen ez nem ilyen egyszerű. J Minden egyes jobbos utca (három is volt) lezárva, de nem csak tiltó tábla, neeeem. kerítés, oszlop, rendőr, teherautó.. minden amit akarsz.. Építkezés. Remek. Nincs más választás, fel az Erzsébet hídra, át a pestiről a budai oldalra, na ekkor már tudtam, hogy nem fogok odaérni.. Fel kell őket hívni, de mi a számuk?!..  Telefonos segítség (köszi Gercsi J)..  Felhívom, mondom mi szitu: nem érek oda.. azt mondja ha tizenöt percen belül ott vagyok, TALÁN még fogadnak.. remek. Próba szerencse.. mire átjutottam a Szabadság hídon, vissza  a pesti oldalra, már tudtam, hogy ez bizony bukta, lehetetlen küldetés, hogy én odaérjek, így el is indultam vissza a kiindulási pontomhoz. Egy kisebb idegroham, de aztán kaptam fincsi reggelit meg teácskát J Aztán haza jöttem, újabb nagykövetséges teló: Új időpont, csütörtök 9:30. Ámen.

Valamiért nekem ez az egész au paires project sokkal nehezebben intéződik, mint másoknak.. egyszerűen semmi nem úgy megy, ment kéne.. de semmi gond.. fő a pozitivitás! Mindjárt vége a mindenféle papírmunkáknak… remélhetőleg.. J

Addigis, üzenem mindenkinek, iszonyatosan NAGYON hangosan:
 (Tessék feltekerni a hangerőt, hátra dőlni, és becsukni a szemecskéket, csak úgy ér!)



Pííísz-pussz

9 megjegyzés:

  1. Kedves Fanni!
    Az élet valóban nem egyszerű, nekem is adódik ilyen, olyan nehézség, de ez a zene valami zseniális!!!De komolyan!Nem ismertem eddig!
    De ez egy igazi mentőöv volt a mai napon számomra!Valóban csukott szemmel éri!:D
    Remélem csütörtökön szerencsével jársz!Én pénteken megyek Eszterhez interjúra, remélem minden okés lesz...
    Hát szép estét neked, és még egyszer szupi ez a szám!köszi!!

    VálaszTörlés
  2. Szia Fanni!

    Hát nem semmi, ami ma történt veled, és ahogy... Úgy látszik van akinek simán megy minden elsőre, és van akinek meg kell szenvednie a sikerért :-) De azért bízzunk benne, hogy van vegyes fajta is, és a mai rossz nap után, már minden sínre kerül :) Szorítok!

    üdv,

    Kriszta

    VálaszTörlés
  3. Orsi, nagyon örülök, hogy tetszett! :) Számomra is ez volt a mentsvár.. :) Az interjú miatt nem kell aggódnod, viszont úgy készülj, hogy jóóó sokáig fog tartani (a személyiség teszt kitöltése miatt, ami önmagában vmi 40 perces). Sok sikert péntekre!! :)

    Kriszta, ha valaki, hát akkor én megszenvedek ezért az au pairségért.. az tuti.. februárban kezdtem el kitölteni az online jelentkezést.. kisebb megszakításokkal ugyan, de még csak most tartok itt, ahol tartok.. Reméljük megéri!! :)

    Köszi-puszi,
    Fanni

    VálaszTörlés
  4. Általában minél szarabbul indul valami, annál királyabb lesz a vége! Tapasztalat;)

    VálaszTörlés
  5. Kedves Lányom,

    Már látom, hogy sokat foglak olvasni, és nem fogok megsértődni ha nem érsz oda időben a megbeszélt talikra:D De azt is tudom, h sajnos nem fogunk egy walkman-ből csemegézni:)))

    Várom a következő bejegyzésed!!!!

    Pusza:Juca

    VálaszTörlés
  6. Szia,

    sok szerencsét mára, remélem ma már időben befutsz:)

    VálaszTörlés
  7. Már bőgtem, mert este volt, és az összes későn záró fényképkészítős hely ahol jártam, egyik sem készített vízum fényképet. Másnap reggel 9-re volt időpontom a Nagykövetségre. Fél éjszakát a neten töltöttem, majd reggel 8kor ott álltam az Oktogonon egy fényképkészítős helyen. Persze később nyitottak ki, és voltak előttem ketten. Végül fél9-re eljutottam egy internetkávézóba,ahol kinyomtatták a papírokat is, majd utolsó pillanatban beestem a Nagykövetségre, persze taxival mentem, és könyörögtem, hogy siessen...
    Na így lett vízumom.

    VálaszTörlés
  8. Hát, én mondom, az élet tényleg nem egyszerű.. :D kaptam új időpontot, de persze az még viccesebben alakult mint előző.. :D Részletek hamarosan.. :)

    VálaszTörlés
  9. Kíváncsian várom a fejleményeket! :) Néha rögös út vezet a jó dolgokhoz, de majd az élmények kárpótolnak, szerintem a végén már csak nevetsz az egészen. :)

    VálaszTörlés