2011. március 2., szerda

NBA - itt a videó is már!!


Először is, még mielőtt nagyon belemennék a hétvégi eseményekbe, gyertek és üljünk le egy kicsit beszélgetni.
Kaptam olyan levelet/kommentet, mely/melyek szerint az élet itt a DC-ben eléggé uncsi és nem egy fiatal felnőttnek való.. Kérdést arra vonatkozóan, hogy én otthon sem szeretek kimozdulni vagy csak itt nem mozdulok ki?!.. Nem szerettem volna rögtön reagálni erre, aludtam rá egy párat..

Kezdjük ott a történetet, hogy milyen is au pair-nek lenni.. Hja, hogy már tudod?! Nem, nem tudod (hacsak nem voltál vagy vagy Te magad is az). Voltál babysitter, remek. Ez nem olyan..

1.       Megérkezel egy másik kontinensre, elszakadsz mindazoktól, akiket szeretsz és mindentől, amit ismersz. 4 nap agyrohasztás után, megérkezel az új családodba, az új otthonodba az új munkahelyedre.
Időbe telik -és itt nem 2 napot és nem is 2 hetet értünk- míg hozzászoksz a házhoz, a szobádhoz, a családhoz, az időeltolódáshoz, a beosztásodhoz, az utakhoz, a közlekedéshez és mindenhez, ami az új életeddel jár.
Időbe telik, míg kialakul a bizalom, részedről is és részükről is. Nem tudom, hogy ki, hogy van vele, de ez nem két perc.. ők az új családod, akikre számíthatsz majd a következő évben.. Te vagy az ő jobb kezük, a legfőbb bizalmasuk, hiszen a legértékesebb ’dolgaikról’ gondoskodsz: a gyerekeikről.
Eszembe sem jutott, hogy elmenjek bárhová is bulizni vagy hasonlók az első hetekben, mert először az új családomba szerettem volna beilleszkedni, így velük mentem mindenhová.
Itt el is érkeztünk a második ponthoz.

2.       Nem ismersz az ég egy adta világon senkit -a családon kívül- mikor megérkezel, és egészen a következő custler meetingedig (ami nekem áprilisban lesz, ha jól tudom) nem is túl nagy a valószínűsége, hogy összebarátkozol bárkivel is, hacsak nem vagy olyan szerencsés, mint én. Már mielőtt kijöttem, felmértem, hogy kik élnek majd a közelemben.. De ha 2-3 lánnyal megismerkedsz az elején, már az is nagyon jó arány.. ha jól is érzed magad velük, még jobb!
De… és ezzel el is érkeztünk a hármas ponthoz.

3.       Nincsenek itt a barátaid, haverjaid, barátosnőid vagy bárkid, akivel összeszokott csapatot alkottok, akikkel eljártok bárhová is, bármit csinálni. (Itt jegyezném meg zárójelben, hogy otthon átlagosan heti háromszor biztos, hogy voltam valamerre a barátaimmal) Nincsenek itt a megszokott szórakozóhelyeid, kocsmáid vagy tökmindegymid, ahová gyakran jártok, ahol általában mulattok.
Ezzel viszont el is jutunk a négyes ponthoz.

4.       Hány éves vagy? Mert én csak májusban leszek 21. Gondolom nem kell megemlítenem, hogy a nagykorúság 21-től kezdődik itt.. a legtöbb helyre be sem mehetsz, nem csak, hogy nem ihatsz.. (hová menjek el tiniként, az elején no ismerősökkel, télen?!)
Itt el is érkezük a következő ponthoz..

5.       Jómagam télen érkeztem. Gondolhatjátok, hogy ez jó, de azt is, hogy rossz. Itt télen megáll az élet, semmi sincs. Ha esik a hó, semmi sincs nyitva, mert az emberek rettegnek a hótól. Nincs suli, nincs munka, nincs semmi se.. Otthon ülés van.
 Én nem bánom, hogy télen érkeztem, így volt időm megszokni mindent, berendezkedni, gyűjtögetni egy kis pénzt..
Igen, ez a hatodik pont.

6.       Nem tudom, hogy ki mennyi félre rakott pénzzel rendelkezik, nem is az én dolgom.. Én kijövetel előtt vettem egy új laptopot (szerettem volna, ha rajta van az összes képem, zeném, amik fontosak – illetve, hogy magyar billentyűzetes legyen), volt a program díj, a vízum díj, és az „egyéb” kiadások, amik az utazással és a család ajándékaival kapcsolatosak. Mondhatjuk úgyis, hogy üres zsebbel jöttem ki. Az első időszakban megkeresett pénzemet a bankban gyűjtöttem, és továbbra is fogom. Rengeteg tervem van, amihez rengeteg pénz kell.

 Igen, fogok utazni. Igen, fel fogom fedezni az ország különböző részeit. Igen, megyek majd New York-ba, Boston-ba, Floridába, Mexikóba és a nyugati partra is. De mindezek nem az első 1-2 hónapom programjai, az összes eddigi pontban felsoroltakból láthatjátok, hogy miért nem..

Nem unatkozom, sőt ellenkezőleg!! Sajnálom, hogy van, akinek így jön át..



Na de mindegy, lépjünk tovább, csak ezt szerettem volna „átbeszélni”.


Múlt hét csüti, péntek eléggé „nyomiban” telt, az otthon történtek miatt. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem mindazoknak, akik kifejezték együttérzésüket a családom felé!!

Csüti vacsi:


Pénteken elmentünk a kislányokkal ebédelni a mall-ba, ahol taliztunk Nicole-lal, aztán csatlakozott hozzánk Sarah is, egy német au pair.



Utána, mi a kislányokkal leléptünk, postára mentünk, aztán haza.
A kislány rögtön felment a szobájába – ez meg is lepett, mivel ilyet még sosem csinált.
Elkezdett úgy sikítani, mint akit ölnek. Rögtön láttam lelki szemeim előtt, ahogy leforrázza magát, vagy levágja az ujját, vagy bármi hasonló finomság.. Körülbelül egy perc tört része alatt fent teremtem. A WC-n ült, letolt gatyával és bugyival. A bugyija tele volt kakilva. Igen, bekakilt. Kérdeztem, hogy ez mégis hogy vagy mikor történt?!  Azt mondta, hogy érezte kicsit, hogy csikar a hasa, de nem tudta, hogy ki fog jönni és nem is érezte, mikor kijött.. Mondtam, oké.
Beraktam egy kád forró vízbe, hagy ázzon.  :)

Szombatra megbeszéltük Nicole-lal, hogy majd hívjuk egymást, ha felkeltünk. 11-kor beszéltünk, mondta, hogy 1-re itt lesz. 1:45-re már itt is volt. :) Utána elkezdtünk ruhákat válogatni, sminkelni és hajat csinálni. A kislányok is csatlakoztak hozzánk, a kicsi nagyon élvezte, hogy velünk lehet, mikor készülődünk. :)

Terveztük, hogy várost nézünk a meccs előtt, mire elindultunk már 4:45 is volt..
Beértünk a belvárosba, leparkoltuk Flexit anyuka munkahelyénél, így ingyen volt a parkolás.
Nicole felsőt akart venni, de előtt pipilnie kellett. Kerestünk egy Starbucks-ot, utána irány a H&M, majd a Forever21, egyikben sem leltünk semmi használhatót. Háromnegyed hat volt, mire végeztünk, úgyhogy uzsgyi vissza a kocsihoz, átöltözés a meccsre. Kis smink- és haj igazítás, mielőtt indulunk.



Az odaút, ami kb. 3 utcát jelent, eléggé, hihetetlenül sokáig tartott. Tumultus volt nagyon, a meccs miatt tele volt az összes utca.


Odaértünk, leparkoltunk a parkolóházban (szintén ingyen, mivel V.I.P. jegyünk volt).
Nagyon kellett már pipizni, irány a McDonald’s. Akkor már együnk is valamit.. Őrültek háza volt, tele volt a hely, mint a hatos busz. Gondoltam kipróbálom a szezonális ajánlatot – rossz döntés volt. A szendvics nagyon felejthető volt, a krumpli viszont mennyei.



Aztán besétáltunk a Verizon Centerbe, megkerestük az ajtót, ami a mi „zónánkhoz” vezetett.
A látvány, ami elénk terült a lépcső tetejéről, lélegzetelállító volt.


Le is kocogtunk a lépcső legaljára, hiszen a V.I.P. szektorba szólt a jegyünk, a pályától a harmadik sorba.
A security néni, aki beengedett minket a szektroba, nagyon kedves volt. Tájékoztatott bennünket arról, hogy a meccs teljes ideje alatt vár minket a club helység, ahol korlátlan mennyiségű étellel és itallal látnak minket vendégül. Köszi! :) Aztán jött egy másik néni, pincér néni, megkérdezte, hogy mit kérünk inni. Vizet kértünk, kaptuk is hamar.




Gyerek tánccsoport lépett fel a meccs előtt, khmm.. Aztán jöttek a srácok is, bemelegíteni. :)
Szép lassan pedig elkezdődött a meccs.
Félidőben irány a club, körülbelül 5-6 féle ország ételeivel; a séfek ott helyben, a szemed előtt készítették a finomabbnál is finomabb fogásokat. Mi fagyit kértünk – amit Te magad díszíthettél fel.
De volt még ott ital bár, és üdítőkkel megrakott hűtök is.

Mikor visszasétáltunk a helyünkre, a Dallas egyik játékosa kiszemelt magának. Épp gyakorolt a csapata, ő megállt, rám nézett, elmosolyodott, integetett, kacsintott, majd visszaállt a sorba. Gyorsan le is huppantam a székbe, olyan vörös lett a fejem, hogy csak na. A jelenetet persze még egy jó páran láttak.. Ha esetleg újságban titkos szeretőként szerepelnék: nem, nem igaz. :)


Sajnos a játékot elvesztették a fiaink, de mi ígyis szeretjük őket. :) A meccs után vettünk Washington Wizards-os pólókat (ami nekem ajándék volt a családtól – indulás előtt mondta apuka, hogy vegyek egyet, az ő kártyájukkal, mivel ha ott lennének velem, vennének nekem).


Irány a kocsi, sokkhatásban voltunk még mindig. Leírni igazán nem tudom az élményt. NBA meccs, V.I.P. szektor, 3. sor. Próbáljátok ki!

Tettünk egy kört kocsival a „látványosságok” körül (Fehér Ház, ceruza stbstb.), aztán irány haza.

Éjfélre haza értem, 3 körül már el is aludtam – hülye kávé.



Másnap átnéztem a nyersanyagot, közel 1 óra 50 percnyi videó anyagom és megannyi képem van a meccsről. Megnéztem az összes videót, és kiválogattam a használhatókat.. A videó szerkesztésével már vagy 4-5 órám elment.. most tart kb. 33 percnél, ketté fogom szedni. Fel akartam tölteni az első részt, de túl nagy, így csak szerdán engedi a vimeo, és köv. szerdán a második részt. Bocskó!
Addig nyamm-nyizzátok a képeket, aranyoskáim!


Hétfőn óriási eső volt, reggeltől egészen másnap reggelig folyamatosan esett, de nekem tetszett. :) Jól eláztam persze..

(Igen a zene a kocsiban szólt, nem pedig alávágtam. Nagyon szeretem ezt a számot, és végre használni is tudtam :) egy kis telefonos segítség, aki esetleg nem ismerné fel: Antonio Vivaldi – Storm)


Hétfő ebéd.

A hétfőn készített vacsim is nagy sikert aratott. :)



Ma (kedd) úgy volt, hogy elviszik a Flexit (igen, megint), hogy beleszereljék azt a hülye dvd lejátszó rendszert, vártam és vártam, de az istennek se jöttek. Apuka is hívott, hogy voltak-e már. No-no. Valszín elfelejtették, majd jövő héten viszik el. Oké. Remélhetőleg a csere autót nem felejtik el..

Reggeli fényjáték
Ebéd.
Általános délutáni látkép.

A vacsi fini volt (Fanni néni kezeinek gyümölcse), én meg csak úgy f*stam a szót magamból itt..


Úgyhogy, cupp-cupp.


A várva várt vidijó - első felvonás:

26 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon megörültem a bejegyzésednek. A bevezető összefoglaló talán sokak számára hasznos lesz. Ha én lennék a befogadó család apukája, akkor én sem szórakozóhelyekről hazabotorkáló, hirtelen szerzett barátokkal csatangoló új családtagra vágynék! :)
    Lehet, hogy elfogult vagyok, de szerintem ( ahogy nekünk látni engeded ! :) ) te élvezed a kiegyensúlyozott család szürke hétköznapjait. ( ami az én értékrendemben egy családi luxus nyaralás, pihenés kategóriát testesít meg)
    Én szívesen cserélnék veled, de szerintem ebben nem lennék egyedül! Beleolvasgattam más au pair-ek blogjaiba is, és bizony nem mindenki került ilyen körülmények közé. Ne tévesszen meg senkit, hogy a te helyzeted mindenben vissza fog köszönni az új jelentkezőnek egy másik családban is.
    De kívánom, hogy sokaknak teljen ilyen eseménytelenül, unalmasan a tervezett egy éve, mint neked! :) Mielőtt azonban depresszióba esel, ugorj be a konditermeteke, vagy netán a Yakuzziba, hogy jobban átvészeld a szürke hétköznapok unalmát! :)
    Vagy nézd meg az eddigi bejegyzéseidet ( ahogy én is megtettem már párszor) és meríts abból erőt, jókedvet! Nekem sikerülni szokott! :)

    Várjuk a videót ( is)
    Cupp-cupp: Én
    (16538)
    ( az előbbit néhány hejesírási ( :) ) hiba miatt töröltem csupán )

    VálaszTörlés
  3. Szia Fanni!

    Nagyon tetszik a blogod, elejétől kezdve olvasom. Bocsi, hogy eddig nem kommenteltem. :$ :))

    Próbáltam visszakeresni azt a kommentet, de nem találtam. Elhiszem, hogy felhúzott, és igazat adok Neked mindenben.
    Én -és sztem még sokan mások- nagyon élvezem minden bejegyzésed, mindegyikből megtudok valami új dolgot Amerikáról (L)(L) :D. Egyáltalán nem tűnnek uncsinak a kinti hétköznapjaid, sőt! Szerintem amúgy sem attól izgalmas az élet, hogy minden másnap bulizni járunk...
    Az a szürke felső, amiben a meccsen voltál, annyira klassz! Juuj, én is akarok egy olyat.:D Forever 21-os? :P

    A host szüleid szuperfigyelmesek, nagyon irigyellek azért is, amiért kipécézett a dallas játékosa. wooow, ezt majd az unokáidnak is elmesélheted! :D

    Puszi: Anikó

    VálaszTörlés
  4. Fanni!

    Én sem találtam azt a kommentet, legközelebb majd idézhetnéd:) Időm meg nincs visszakeresni. Csak annyi kiegészítés az egyes ponthoz, hogy nem feltétlen kell másik kontinensre menni aupairkedni, mert rengetegen vannak Európában is (csak itt nincsenek ilyen durva szabályok, mint az usában).
    Szerintem teljesen igazad van: elszakadsz a családodtól, új emberekhez kell szoknod stb... Én végig amíg kint voltam Olaszországban leginkább a család barátaival barátkoztam. Ettől függetlenül nagyon élveztem azt a fél évet, végigettem-utaztam egész Olaszországot és eléggé valószínű, hogy azokat az éttermeket és helyeket nem fedeztem volna fel, ha mezei turistaként mentem volna oda.
    Szóval sztem egy kommentelő miatt ne idegeskedj, annyi élménnyel fogsz hazajönni, hogy mindenki irigykedni fog:) Amúgy meg látod mennyien irigyelnek és büszkék már most is rád. És lesz még időd bulizni is Amerikában:)

    Rólunk egy kicsit:
    Pénteken lesz a diplomaosztóm, ahol a kiscsaládod is képviselteti magát. :)
    Aztán megyünk farsangozni a Balcsira. Hírességnek kell beöltözni, nekem már megvan az ötletem, Viktornak nem nagyon, szóval adhatnál néhány jó és megvalósítható tippet.
    Szegény Viki elég sokat dolgozik mostanában és emiatt nagyon stresszes. :( Ezenkívül gyártogatja a mayában a kis referenciavideóját. És már tud olyan videót csinálni, ahol mozog a figura, szóval a pucér leánykánkat (Renátát) meg tudná táncoltatni:)
    Én meg photoshoppolok, olaszt tanítok, munkát keresek. Csak a várakozás rossz egy picit. Külföldről 90 nap a visszajelzés...:P

    Jah és a múltkor találkoztam a volt osztálytársaddal (Brigivel) a héven. Kérdezte, hogy mit csinálsz Kanadában?? Mondtam, hogy ott semmit.:)

    Na jólvan megyek, mert hétvégére csillognia villognia kell az egész lakásnak!

    puszcsi

    u.i: És a kosarasokkal csak óvatosan!!! :D

    VálaszTörlés
  5. Szija!

    Ez a bejegyzésed is hihetetlenul izgalmas volt:) Ezert lepett meg kicsit a bevezetesed ,ugyanis nekem soha eszembe se jutott ,hogy esetleg te unatkozol vagy unalmas amiket csinalsz.Igen valszeg ezt egy olyan mondta aki meg nem volt au pair.Igaz ,hogy en meg jelenleg Londonban vagyok ,de sokszor van ,hogy csak otthon vagyok.Szuleim is szoktak kerdezni nem unatkozom e..Erre mindig azt valaszolom,hogy nem.Egeszen mas az ,ha egy idegen orszagban vagy és nekem még csak ismerosom sincs itt.Ez teljesen más mint az amerikai au pair-kedes nincsenek találkozok stb.teljesen magadra vagy utalva.Ebbol a szempontból nem nagyon tetszik ez.Mondjuk nekem nem gond szivesen fedezem fel egyedul a várost,de azert neha jo lenne valakivel leulni es kicsit beszélgetni.Apudkadnak igaza van és ne hallgass másokra:(Én szivesen ,,unatkoznek´´helyetted:D Remélem ,hogy nekem is hamarosan befut az elso család és legalabb fele annyira kedvesen és rendesek lesznek mint a tiéd:)
    Egyebkent meg azt szerettem volna megkérdezni,hogy nehez volt hozzászokni a kinti vezetéshez?Mert en attol felek a legjobban,hogy nem fog menni es majd a csalad lecserel.
    Tovabbi szep napot az ,,unalmas´´napjaidhoz:)
    Bianka

    VálaszTörlés
  6. Szia Fanni!

    Eszeveszett jó lett ez a beszámoló a képekkel együtt! Azt hiszem, nagyon sokan lennének most a helyedben ;)
    Minden szavaddal egyetértek, amit az első részben leírtál. Számomra hihetetlen és furcsa, hogy valakik unalmasnak látják a kinti életed...no és szürkének?! Megnézném, hogy ők mit csinálnak :) Nagyon nagy igazság, hogy ezt tényleg csak azok érthetik, akik voltak au pair-ek vagy szintén azok. Ne foglalkozz semmivel és senkivel, csak élvezd a kint töltött napokat - ahogy Neked tetszik. Szerintem rengeteg időd van még, hogy eljuss azokra a helyekre, ahova szeretnél és hogy ismerkedj. Eleinte én is igyekeztem mindig a családdal lenni, valamint megyek velük mindenfele, ha hívnak. :) Szóval időd, mint a tenger! ;)
    Én, személy szerint mindig nagyon várom az új bejegyzéseidet - itt meg kell említenem, hogy még a szüleim is olvassák a blogod :)
    Mivel ugye én is készülök októbertől, kaphatnak egy kis képet, hogy milyen is ott az élet!
    Anyum egyébként mindig áradozik, hogy mennyire tetszik neki a blogod! ;)
    Így tovább!
    Szép hetet kívánok!

    Puszi:
    Vivi

    VálaszTörlés
  7. :D Még a végén egy kosarassal térsz haza :D
    Biztos nagyon jó volt a meccs.
    Én nem gondolnám a hétköznapjaidat unalmasnak, szerintem már az is eleve izgalmas, hogy az USÁban vagy, a többi csak a ráadás. Én egyébként sem vagyok bulizós, évente kb 2x elmegyek...
    Ezen ne húzd fel magad, csak irigykednek...
    Várjuk a következő bejegyzésedet, hogy megtudjuk, milyen is az USÁban élni. :)
    Pussz
    Dóri

    VálaszTörlés
  8. Szia Fanni!

    En se talaltam ilyen kommentaciot, tehat gondolom email lehetett.

    A fent emlitett tenyekkel nem tudok vitatkozni. Helyesen felvazoltal mindent, es ez igy is van rendjen. Meg c'mon meg igencsak rovidke palyafutast tolottel be au-pairkent... en mindig az mondom "jo munkahoz ido kell", es egy percig nem ketelkedtem abban hogy fogsz e utazni vagy sem... A tel itt detto. Ezek mellett semmit nem kell megmagyaraznod, ez a Te eleted mi csak olvassuk. Aki meg ilyen megjegyzest kuld neked, szerintem sok mindennel tisztaba sincs es rendszeresen sem olvas......... mert h ugye mondta uncsi az elet DC kornyeken.

    Varom a kosarmeccses kepeket!!! :) Szepek es udek vagytok a tobbin :)

    Szep napot!

    Melinda

    VálaszTörlés
  9. Sziasztok, szia Fanni!
    Megszólítottnak érzem magam, szeretnék tisztázni dolgokat. Én lennék az a "szemét", aki feltett egy kérdést, amiből most a félreértés adódik. Kezdeném a levél azon részének bemásolásával, ami ide vág:

    "Egyszer még ezer éve kértem ott, hogy ha kicsit felfedezted a környéket, írj róla pár szót:) Én is NY-ba szeretnék menni első körben, mint annyi sok lány, de most kaptam DC mellől, pontosabban Woodbridge-ből egy családot. Olvasom a blogodat is, és úgy vettem észre, hogy nem mozgolódsz annyit, mint pl. Csilliék tették a cityben. Ez azért van, mert nincs sok mindent csinálni, vagy időd nincs, vagy nem vagy olyan mozgolódós, vagy nem írsz róla?:) Bocsi, csak arra irányulna a kérdés, hogy egy fiatal ott is jól tudja érezni magát, ha szabadok a hétvégék, van mit csinálni?"

    Első körben annyi, hogy az unalom szó nem hangzott el. Csak hogy tisztán lássa mindenki a helyzetet. :)Kijelentés sem volt, nem minősítettem semmit, kérdeztem.
    Nagyon sajnálom, hogy félreértettük egymást. Tényleg annyit szerettem volna megtudni tőled, mint aki két hónapja ott vagy, és tapasztalod a dolgokat, hogy milyen szabadidős tevékenységekre van lehetőség.
    Érzékelem, hogy jól érzed magad, és azt is, hogy nagyon jó családot fogtál ki, akikkel szívesen töltöd az idődet, szerencsés vagy emiatt.
    Édesapádnak teljesen igazat adok: nem kell és nem is szabad arra törekedni, hogy más, volt aupairek életét, amiket a blogjaikban olvastunk akarjuk élni, és utánozni. Van ilyen is, ők tudják. Az is igaz, hogy nem csak a bulizás a kikapcsolódás. Én sem vagyok az a fajta, a kérdés nem erre irányult.
    Beszéltem egy dc-ben aupairkedő lánnyal, ő azt tanácsolta, tartsak ki NY mellet, mert washington egy hetes város.Ez az ő véleménye, én pedig szerettem volna több véleményt is meghallgatni. Ennyi volt az egész. Semmi bántó szándékom nem volt. Remélem, nem marad benned tüske emiatt, és értjük egymást :) A véleményed pedig továbbra is szívesen fogadom!
    Sajnálom még egyszer a félretértést!
    Üdv, Judit

    VálaszTörlés
  10. Még egy kis kiegészítés, úgy látom, hsz-t nem tudok szerkeszteni. A kérdésre, hogy miért nem mozgolódsz -még- annyit, megkaptam a bevezetőben a választ, el is fogadom, egyet értek vele. Ha ezt leírod nekem, vagy visszakérdezel, hogy mire gondolok, miért, mivan, megspórolhattuk volna ezt, és neked a több napon át tartó fejtörést, és esetleges rossz kedvet, amit sajnálok :)
    Azt hiszem, ennyi:)
    Továbbra is érezd nagyon jól magad!

    VálaszTörlés
  11. Kedves mindenki!! :)

    Köszönöm a sok buzdító sort, igazán jól esett! :) <3

    Viszont ne értsétek félre, nincsen háború, nem utálunk senkit.. voltak páran -és nem csak Judit-, akik ezeket a kérdéseket tették fel.. és mivel többen voltak, gondoltam egy, nagy, globális válasszal oldom meg a helyzetet, de csak ennyiről van szó.. Senkire nem haragszom, és senki nem bántott meg, csak szerettem volna kifejteni a véleményemet a témával kapcsolatban. Pont.
    Az élet megy tovább :)

    Anikó: nem Forever21-es (kivételesen), a stadionban lehetett kapni, rengeteg árus volt :)

    Bianka: nem nehezebb, vagy bonyolultabb csak más.. hozzá kell szokni.. más táblák, útfelfestések, és néhol eltérő KRESZ.. én eleinte a kocsit féltettem. Nem az enyém. Nem akarom, hogy valaki belém jöjjön, ezért jóval figyelmesebben vezettem az első időkben.. most pedig már, minden a megszokott módon megy.. :)

    VálaszTörlés
  12. Szia Fanni!

    Talán egyszer én (is) kérdeztem, hogy mész-e majd kirándulni, vagy találkozol-e mással. Ha esetleg megbántottalak, akkor ne haragudj, bocsánat. Én nem úgy gondoltam, hogy most azonnal irány California, hanem az 1 éves terveidre gondoltam. Persze, minden érvedet megértek, ami az otthon maradás mellett áll. Én személy szerint otthonülős típus vagyok, úgyhogy nem nagyon csodálkozom, hogy egyelőre otthon vagy inkább.
    Szóval ne haragudj még egyszer!

    Évi

    VálaszTörlés
  13. Üdv mindenkinek!

    Van egy mondás, mely szerint :" Fogadatlan prókátornak, sz×r a fizetsége." Ezt figyelembe véve nem akarok belefolyni a "vitába" , mert szerintem nincs is vita :) .
    A Fannit már kb. .. éve ismerem ( a személyiségi jogaira való tekintettel nem írtam ide az évek számát :) ) , ezért bizton állíthatom, hogy szerintem ö senkire nem haragudott meg. Nem olyan! Jó nevelést kapott :)
    Így aztán mindenki nyugodjon meg, és élvezze a továbbiakban is a Fanni írásait, és szurkoljunk, hogy minél hamarabb olvashassuk az újabb izgi bejegyzést!

    Üdv mindenkinek: Papi

    (16916)

    VálaszTörlés
  14. Szia Fanni,
    Huhh, hát ezt a kis összefoglalót nagyon szépen köszönöm neked, nagyon sokat segített nekem, hogy hogyan is lehet ilyen jó kapcsolatot kialakítani egy idegen családdal. Bevallom őszintén, én erre nem gondoltam volna (én is szeretnék kimenni Amerikába au pairnek és kezdésnek ez nagyon jó), és szerintem nagyon jól csinálod.
    Mindig nagyon várom a bejegyzéseidet, nagyon jól írod le még az esetleg számodra "unalmasnak" vagy "rutinnak" tűnő dolgokat, én nagyon élvezem.
    Továbbra is várom vidám bejegyzéseidet,
    Erika

    VálaszTörlés
  15. Kedves Fanni Apukája!

    Tudjuk (gondoljuk) mi, hogy jó nevelést kapott Fanni. :) De azért nem szeretném, ha haragudna egy picit se. És továbbra is szívesen olvasom a bejegyzéseit, na meg az Ön kommentjeit. :) Irigylem Fannit, hogy ilyen szuper Apukája van és még a host papával is mázlista. :)

    VálaszTörlés
  16. Szia,

    Az első részhez: szerintem senkinek semmi köze, hogy mit csinálsz meg mit nem csinálsz. Szóval nehogy ezen aggódj, és magyarázkodj.

    Mindent jól csinálsz, és jó olvasni a blogod. Ennyi. :)
    Ági

    VálaszTörlés
  17. Nem is gondoltam hogy itt valamifele haboru is fent all. En egy bekeszereto magyar allampolgar vagyok egyebkent is. :)

    Plusz az elottem levo Agi nevu kommentelo szepen tomoren megfogalmazta a lenyeget. :)

    VálaszTörlés
  18. El is felejtettem az előbb, hogy most hétvégén jön Londonba is egy NBA kosármeccs, az első mikor Európába jönnek, megyek is, kiváncsian várom milyen lesz :)

    VálaszTörlés
  19. Londonba?hmm ez jól hangzik :D csak sajna nekem úgy sincs kivel mennem :S

    VálaszTörlés
  20. Itt most a hó esik marhára... nem vágytam rá :) Ahogy olvastam ezt a bejegyzésed, még izgatottabb vagyok a hétfői indulásommal kapcsolatban :) És irigyellek is, azt hiszem megéri veled jóban lenni ;) Ha csak fele annyira jó fejek lesznek a host szüleim mint a tieid már örülni fogok :)
    És képzeld kiderült hogy a NY-i gépen egy svéd lánnyal repülök, írtam is neki, remélem reagál, akkor legalább nem egyedül veszem be a várost :)

    És szerintem sem unalmas vagy "vidékies" az életed, persze az Évihez és Csillihez képest lehet hogy annak tűnik, de ez sok mindentől függ, és a főváros közelében nem hinném hogy unatkoznál :) Pláne nekem izgi amiket írsz, úgy hogy oda költözöm a szomszédodba ;)

    VálaszTörlés
  21. Bianka, én is egyedül megyek :)
    Ha arra várnék, hogy valakit találjak ilyen dolgokra nem sok helyre jutottam volna el.

    VálaszTörlés
  22. Kedves Évi2 , és a többi rajongóm! :)

    Köszönöm a dicséretet . :)
    Bennem , s remélem senkiben sincs harag és sértődés. Hozzá kéne szoknia mindenkinek, hogy a vélemények különböz(het)nek , és ennek a kinyilatkoztatása, és megtárgyalása nem lenne szabad, hogy bárkiben rossz érzéseket keltsen.
    Van egy ötletem! :) :
    Kérjük meg a Fannit, hogy egy személyes találkozás keretén belül hozza össze a blogja olvasóit. Találkozhatunk nálunk is, de sokkal jobb lenne, ha mindnyájan személyesen ismerkedhetnénk meg a kedves fogadó családjával (is) :) .
    DE azt hiszem, ez nem lesz megvalósítható :( .
    Akkor pedig nem marad más hátra, mint az írogatás, olvasgatás.
    Remélem , a továbbiakban is olyan sokan fognak megjegyzést írni, mint erre a bejjegyzésre tették! :)
    ( akit zavart a tegezés és mielőtt megsértődne valaki :) , attól ez úton is elnézést kérek :) )

    Legyetek jók, vagy legalább kevésbé rosszak! :)

    Üdv: Én

    UI: igyekeztem nem fukarkodni a :) -jal, hogy mindenki lássa, milyen jó kedvem van . :)

    (17236)

    VálaszTörlés
  23. Kedves Fanni, Fanni Apukája,

    nagyon nagyon élvezetes olvasni a kicsi lánya blogját, alig tudom kivárni az újabb bejegyzéseket (tudom tudom, nincs okom panaszra, hisz heti 2 bejegyzés csudajó), de ehhez Ön is nagyban hozzájárul. Sok blogot olvastam, de olyannal még nem nagyon találkoztam, ahol a szülő(k) is ilyen aktívan és vidáman kivették a részüket. Szóval sok sok bejegyzést és sok sok vidám kommentet kérnék szépen:)

    köszönöm: Regi

    VálaszTörlés
  24. Szia Fanni!

    A meccs naggggggyon jó lehetett, azt hiszem ez ilyen "once in a lifetime experience" volt, kivéve ha apuka nem tud havonta szerezni ilyen jó kis VIP jegyeket :) Bár Obama pacsipajtásaként semmi sem lehetetlen :)

    Nem is tudod milyen szerencsés vagy, hogy a családnak bármit főzöl, azt megeszik. Mert már sokféle ételt láttam a blogodon, mindenféle alapanyaggal. Az én ex-családom szerencsére szerette a "normális" ételeket (ami nem félkész vagy fagyasztott), de újakat, amiről még nem hallottak nem szívesen próbáltak ki, nem voltak nyitottak az újra. Kivéve ha valami olaszos tésztáról volt szó. Abból az összes olasz receptet megcsináltuk. :) Nálunk mindig a vacsi okozta a legnagyobb problémát, hogy mi is legyen, mert mindhárom gyerek válogatós volt és mást szeretett - és mindig volt aki elégedetlen volt, mert nem ízlett neki a 2 köretből egy sem.

    A blog első részéhez pedig: mindenki más életet él. Nemcsak au pairként, hanem otthon, az országában is. Felesleges összehasonlítani másokéval. Aki Floridában au pair, az az óceánparton tölt sok időt, aki New Yorkban, az Manhattanben sétál sokat, aki nagyvárostól nagyon távol él, annak maradtak a helyi lehetőségek. Akinek dolgoznia kell hétvégén is, annak pedig a családdal kell több időt töltenie. A lényeg az, hogy az au pair jól érezze magát. Mindenkinek más okoz boldogságot és elégedettséget. Nekem pl. az okozott, hogy keveset voltam a szabadidőmben a host családdal és sokat a barátnőimmel, mert szükségem volt a korosztályombeliek társaságára. Magyarokra-külföldiekre. Ismerek külföldi au paireket akiket az utazás sem vonzott, és a vakációs hetükben hazautaztak, Amerikából pedig csak New York környékét látták. Egyik sem jobb vagy rosszabb, csak más. Mindenki azt hoz ki az au pairkedésből amit akar.
    Aki minden hétvégén nyüzsgésre vágyik és igazi cosmopolita életre, annak tényleg New York környéke lehet a megfelelő város - hogy "Jucc" kérdésére válaszoljak.
    Szépséges, napsütéses hétvégét mindenkinek!

    VálaszTörlés
  25. Türelmetlenül várom az újabb bejegyzést! :)
    Nem akarok túlzottan sokat szerepelni itt (sem) , és a poént sem akarom lelőni, de rohadt kíváncsi leszek a csütörtöki napról szóló bejegyzésre. Abból talán majd kiderül, hogy a Csillinek tényleg igaza lesz-e? "Nem is tudod milyen szerencsés vagy, hogy a családnak bármit főzöl, azt megeszik. " :)

    Cupp-cupp: Papi

    (17703)

    VálaszTörlés
  26. wááá wááá wááá :D

    kicsit eltávolodok a bejegyzéstől, mert már arra amúgyis reagáltam :D de én mint nagy színházas most találtam rá, hogy lesz D.C-ben a Wicked musical nyáron és áááá most kicsit irigykedek, hogy te ott vagy... én meg iszonyat messze xD
    ... azért ha érdekel: http://www.kennedy-center.org/calendar/index.cfm?fuseaction=showEvent&event=TLTSF ...

    VálaszTörlés