Jó sok bepótolni valónk van gyerekek, úgyhogy válasszatok egy kényelmes ülőalkalmatosságot, ami háttámlával is rendelkezik; kellő mennyiségű folyadékról is jó, ha gondoskodtok..
Miután visszaértem Kanadából, haldoklásba kezdtem. Már mikor oda elutaztam, akkor is úgy köhögtem, mint egy TBC-s, hát még utána…
Lényegében ezen a héten (09.26.) kezdek jobban lenni.. azaz, több mint 4 hétig voltam beteg. Szedtem 16féle gyógyszert (csak hasraütéses a számadat), voltam közben lázas, folyt az orrom, nem kaptam levegőt, közel két hétig nem voltak se ízek, se szagok; a balfülemre átmenetileg megsüketültem… de amúgy, minden a legnagyobb rendben.. :D
09. 09. – Péntek
Magyar lányos este Katánál, előtte Krisztivel beugrottunk Mekibe kajcsizni.
Utána felvettük Andikát, aztán irány a Mamához (alias Kata). Játék estet tartottunk, sok kacagással.
Reggel „korai” kelés (bocsi Andi, hogy éjszaka rád hoztam a frászt – egy kis alvajárós, pókijedezős incidens..). Nagy tervek: átruccanunk Virginiába, egy kisebb falu-méretű Outletbe.
(09. 10. Szombat) Reggeli a Dunkin Donuts-ban, ahol már megkezdődött a nap poénjainak gyártása..
Az út kb. 50 perc lehetett, közben a lányok rengeteg fiú „ismerőst” szereztek – igen, feltűnő jelenségek vagyunk, főleg, ha még rá is teszünk egy lapáttal… :)
Az egyik BMW-s fiú csapattal „fogócskába” kezdtünk az autópályán – persze csak értelmes keretek között. –Gyerekek, ezt otthon ne próbáljátok ki!!! Szülői felügyelettel pedig végképp ne… -
Természetesen nyertem. :) Bárkit lerázok – a szlalomozás nagymesterét ismerhetitek meg bennem.
Odaértünk az Outletbe, parkolóhelyet keresünk. Egyik sorba be, másikból ki. Na kik jönnek szembe?!... Hát persze, hogy a BMW-s fiúk.. No kommentó.
Leparkolunk, és a hely alaprajzi térképét nézve haditervet készítünk – csak is céltudatosan lehet itt vásárolni, mert akkora az egész komplexum, hogyha csak nézelődgetsz, el sem jutsz egyik végéből a másikba…
4-5 óra vásárolgatás után a végkimerülés szélére kerültünk. Mikor visszamentem az autóhoz, egy cetli fogadott az ajtómon:
Nem, nem hívtam őket fel. Az ilyen típusú fiúk bennem nem keltenek túl sok bizalmat.. Bocskó.
Az új bébik:
Este vigyáztam a lányokra, a szülők buliba mentek.
09. 11. – Szombat
Még mielőtt a napot mesélném, gondolom, nem kell senkit emlékeztetnem, hogy ma van a World Trade Center-ért támadás 10 éves évfordulója. Rengeteg rendőr mindenfelé. Két féle ember: 1. nagyon fél, el sem hagyja a lakását. 2. nem fél, mert tudja, hogy nem valószínű, hogy ugyanazon a napon ismét bekövetkezik bármi hasonló..
Szóval, reggel lejön a nagylány, hogy menjek fel, mert Apa visszamegy a kórházba. Mondom, állj-állj-állj, mi van?!?!?!?!
Hát, az van, hogy a buliban, ahol voltak, a „fogadott” nagybácsi felkapta Anyukát, és elkezdett vele rohanni, hogy bedobja a szökőkútba.. ez mindaddig vicces is volt, míg egy beton lépcsőn elestek. A férfinak a lába azonnal ripityára tört, az anyuka teste a csípőjénél és a vállánál szanaszét zúzódott.. Apuka leírása szerint, centiken múlt, hogy a fejét nem verte be a betonba….
Anyuka ennek ellenére, elment délelőtt egy babaváró buliba – kedves tőle! Apuka pedig, bement a kórházba, meglátogatni Endrú bácsit.
Pár órával később felhívott, hogy nincs lelkierejük és kedvük se elmenni a meccsre, amire együtt mentünk volna, hanem inkább nekem adják az összes jegyet, vigyem el a magyar lányokat magammal. Ömmmm, oké…..
Gyors telefonhívások, mindenki kapja össze magát izibe, megyünk amcsi focira!!
Sorba felkapkodtam a lányokat, és már úton is voltunk a nagy eseményre.
Iszonyatosan nagy élmény volt!!!!!!!! :)
A családtól pedig pólót is kaptam emlékül. :)
09. 12. – Hétfő
A nagylány a bőrgyógyásznál.
09. 15. – Csütörtök
Minden csütin gimnasztikára viszem a gyerekeket iskola után. Már múlt vasárnap is végig veszekedték/tük az utat, de ez a mostani nagyon elharapódzott.. Iszonyatosan kikeltek magukból.. Mondtam nekik, hogy ha nem hagyják abba, visszafordulok, és nem mennek gimnasztikára. (amit amúgy imádnak) Azt hitték, hogy csak viccelek, meg fenyegetőzök.. Folytatták. Nálam pedig betelt a pohár, már nem volt hangom se… amúgy is beteg voltam, hát még az ordibálás is… Visszafordultam. Iszonyatosan mérges voltam, és erre ők is rájöttek. Azt mondták, azt hitték, hogy csak viccelek a visszafordulással.. Hát nem… Úgyhogy hazafelé síri csend volt, mert tudták nagyon jól, hogy most túlmentek minden határon.. Hazaértünk, máris mentek fel a szobáikba, maguktól..
Lejött az anyuka, hogy mizu.. beszélni alig tudtam, mintha egy elefánt ült volna a mellkasomon…
Elnézést kért a gyerekek viselkedéséért, majd felment.
A lányok lejöttek, bocsánatot kértek, utána pedig csináltak bocsánatkérő rajzokat..
Vacsi után nem sokkal lementünk az én szobámba a lányokkal, mert anyukához egy egész könyv klubb jött látogatóba, nálunk tartották a havi találkozót.
09. 16. – Péntek
A magyar lányokkal elmentünk nap közben a Mallba shoppingolni és ebédelni.
 |
| Kata "gyereke" tojást pucol. |
Az egész hétvégét ágyban töltöttem.
Apuka jó pár napig Las Vegasban volt, a hazatérését fincsi, líbiai kajcsival ünnepeltük.
Kaptam ajcsit is. :)
09. 21. – Szerda
Egész nap ügyeket intéztem: elmentem olajat cseréltetni Flexiben, utána elmentem a sminkes nagykereskedésbe, levásárolni az ajándék kártyát, amit még szülinapomra kaptam a nagyszülőktől. Utána cipő nézőbe szegődtem.
Este pedig, a Cuksikkal volt randim a Cheesecake Factoryban. :)
 |
| Nézz a szemembe! |
09. 22. – Csütörtök
Tartottam a mai naptól, az elmúlt két hét eseményei miatt… de csak kisebb veszekedések csúsztak be a két kislány között, míg mentünk a gimnasztikára.
 |
| Horrorfilm helyszín 1. |
 |
| Horrorfilm helyszín 2. |
 |
| Drogmentes iskola zóna. |
Közben elugrottam fülgyertyát venni, aminek hallatán, este Apuka teljesen kiborult, hogy mi az, hogy gyertyát dugok a fülembe… :D
09. 23. – Péntek
A reggeli műszak után átjött Kriszti fülgyertyázni. :)
Életemben először használtam ilyet… de most már nagyon kellett valami, ugyanis már jócskán másfél hete nem hallok a bal fülemre.. mintha víz lenne benne.. iszonyatosan idegesítő (igen, tudom, be van gyulladva..)..
Sokat dobott rajta a gyertya!! :) Ajánlom mindenkinek!! :)
Mikor apuka haza jött, rögtön egy vicces sztorival nyitott. Nem tudom, emlékeztek-e még, de pár hónapja elmentem vele (kettesben) autónézőbe az egyik hétvégén. Több kereskedést is megjártunk, több ajánlatot is kértünk.
Az egyik kereskedő felhívta ma, hogy érdeklődjön, hogy hogy döntöttek a menyasszonyával az autót illetően…. :D A fazon többször is menyasszonynak nevezett, nagyon hadarta a témát, így apukának esélye sem volt közbe vágni.. hisz amúgy sem ez a lényeg, hanem, hogy nem kérjük azt a kocsit..
Na mindezek után, elmentünk vacsorázni négyesben, a két kislánnyal (anyuka üzleti úton volt). Ott is realizáltuk, hogy valszeg mindenki azt hiszi, hogy 1. mi egy család vagyunk 2. én vagyok az apuka második felesége/új szeretője, stbstbstb…
Vicces este volt. :) A kaja pedig nagyon fincsi.
Az ötlet pedig nagyon jó: míg az asztalodra vársz, addig ping-pongozhatsz.
 |
| A kislány duzzogott, ezért velem is a nagylány pózolt. |
09. 24. – Szombat
Krisztivel és Andival elmentünk a Magyar Nagykövetséghez, az éves, őszi piknikre. :)
Iszonyatosan fura volt, hogy mindenki magyarul beszélt…
Délután látogatóba jött anyuka két unokaöccse+feleség/barátnő. A nagyon cuki kutyusukat is hozták magukkal. :)
09. 25. – Vasárnap
A nagymama szülinapját családi vacsival ünnepeltük.
 |
| Stella és a műkaki, |
09. 26. – Hétfő
A szülők 13. házassági évfordulójára a kislányokkal meglepetéssel készültünk: vettünk üdvözlőkártyákat és muffinokat. Jómagam pedig összedobtam egy kis vacsit, aminek mindenki örült, és mindenki falta hevesen. :) Apuka megjegyezte, hogy szerinte én csinálom a legfinomabb krumplit… micsoda bók.. :)
 |
| Kávés Cupcake |
Bocsi, a sok lemaradásért... már nem haldoklom (annyira), szóval, majd próbálom tartani az ütemet. :)
Pusszcsi
