2011. január 14., péntek

Szia Washington D.C.! :)

Január 13, csütörtök.
Az éjszaka borzasztóan telt.. a columbiai szobatárs 2-3 körül esett be a szobába.. illetve csak próbált volna, nem tudta kinyitni az ajtót.. nem volt túlságosan a helyzet magaslatán, így az új zealandi lány beengedte, miután megunta, hogy ajtókapargatást hallgatunk..
Hangos WC-használat, függönyhúzogatás (hajnali fél háromkor?!) és közel 10 perces takarózási procedúra után, végre lefeküdt aludni.. A show közel egy órán keresztül tartott, az ajtó csiszatolástól és az elcsendesedésig, de mind ez nem volt elég..
Reggel 05:07-kor csöngött a mobilja, melyet közel másfél perces tanakodás után kinyomott.. 05:56kor felkelt, és elkezdte összepakolni a bőröndjeit, mindezt a telefon fényével megvilágítva.. 06:18 körül elment zuhanyozni. A cég által kért ébresztő 06:30-kor volt. Igen, ő egy kicsit korábban elintézte nekünk ezt.. ;)
Gondolom, nem kell mondanom, reggel nagyon fáradtan és nyűgösen keltünk fel Larával, az új zealandi lánnyal. Utólag kielemeztük a szituációt, és megállapítottuk, hogy na ezzzz kultúr sokk. Nem Amerika okozza nekünk, hanem a különböző nemzetiségű au pairek..
Annyira „megviselt” az éjszaka, és az elmúlt pár, igencsak telezsúfolt nap, hogy nem tudtam ránézni sem a reggelire..
8-kor kezdődött a legutolsó előadás, tartott egészen 2-ig, közben egy egy órás ebédszünettel.
2-kor mindenkit tovább irányítottak, amerre kellett: reptér, vonatállomás vagy hotel előcsarnok, attól függően, hogy a családjához hogyan jut el.. Rozi és én vonatosak voltunk, így búcsút vettünk a mi kicsi Zsófinktól, és irány a Stamford-i vonatállomás.

Stamford-i vonatállomás

Vártunk kb. 2 órát, a vonat még késett plusz 20 percet.. Felszálltunk, bazi sok csomaggal, és belesüppedtünk az ülésekbe.
A 95 lányból közel 20-an utaztunk ezzel a vonattal, két különböző kocsiban.
Az út elején még olyan színes (holland, svéd, mexicói, boszniai, új zealandi, olasz, skót, magyar) kis csapatunk szépen lemorzsolódott, ahogy északról dél felé tartottunk.
D.C.-be a mexicói, boszniai, új zealndi és svéd leányzó tartott velem. Késve ugyan, de megérkeztünk, vééégre!!
A host szüleim egy, a kislányok által készített, névtáblával vártak. Nagyon kedvesek, mosolygósak, közvetlenek voltak. Ettől a pillanattól mindenki retteg, hogy hogy köszönjön (puszi/ölelés/kézfogás), mit mondjon.. Esetünkben ez szerencsére egyáltalán nem volt kínos, rögtön megtaláltuk a közös hangot. Az apuka felkapta a bőröndöm, és megjegyezte, hogy még életében nem cipelt ennyi nehéz táskát. (Itt megjegyezném, hogy a szálloda elhagyásakor, a sofőr, aki bepakolta a cuccainkat a kocsiba, szintén azt mondta: „Atyaúristen, ez iszonyú nehéz!”. Gondoljatok bele, milyen volt nekem ezzel a New York-i reptéren „kirándulni”..)
A parkoló házban egy gyönyörű BMW várt minket, nem akartam látványosan kezelni a helyzetet, de mikor behuppantam a bőrülésbe, bevallom kicsit elolvadtam.. J
Nagyon kedvesek voltak, direkt úgy jöttünk hazafelé, hogy keresztülvigyenek a városon, minden nevezetességet lássak. Így is lett. A Kapitóliumtól kezdve a Fehér házig minden megvolt. J
Rengeteget beszélgettünk út közben, főleg az apukával, hiszen ő nem nagyon tudott rólam semmit, és én sem róla.. Korábban minden au pair ügyet az anyuka intézett..
Megérkeztünk a szomszédságba, ahol lakni fogok. Rengeteg a nagy, magas fa errefelé.
Megpillantottam a házat, itt megjegyezném, hogy közel háromszor akkor, mint amekkorának a képeken tűnt.. Gyönyörű szép volt, ki volt világítva esti díszkivilágítással.. Felhajtottunk a kocsibejárón, az apuka szavait idézem: „Welcome home!”.
Elhajtottunk a nagyi kocsija mellett, ami mellett az én, teljesen vadonatúj, tütükém is parkolt. Végül Ford Flexet vettek nekem. J
Beálltunk a garázsba, az anyuka kocsija mellé, amit pénteken le is cserélünk, kap egy újat. J
A garázson át bejutottunk a házba. Ismétlem: hatalmas. Találkoztam a nagyival, ő vigyázott a gyerekekre, míg a szülők értem jöttek. A nagyi nagyija magyar volt, így rögtön el is mesélt egy pár sztorit, és megmutatta a magyar nyelvtudását. J Emiatt a családi szál miatt is, kért meg az apuka, hogy majd ha lehet, szívesen kóstolna magyar ételt. Megígértem neki, hogy majd igyekszem.. J
Körbe vezettek a házban. Nem győzöm hangsúlyozni: hatalmas. Szépen, ízlésesen van berendezve. Hálisten semmi giccs nincs benne, inkább modern „stílusúnak” kategorizálnám be..
A kutyus, Stella, nem nagyon kedvel egyelőre. Azt mondják, idő kell neki, míg megszok valakit. Ugat mérgesen, de nem harap.. 11 éves lesz nemsokára, így érthető, hogy miért ilyen kis zsémbes öregasszony.. J
Felosontunk a lányokhoz is, aludtak, mint a bunda.. Nagyon édes szobácskája van mindkettőjüknek!!
Ezután gyorsan beállítottuk, hogy tudjak kapcsolódni a WiFi-jükhöz, és elköszöntünk.. Nem volt éhes, így irány a szobám, ami lent van, fél szinten a föld és a felszín között. Van ablak, még mielőtt pánik törne ki!! J Nagyon komfortos, nagyon stílusos. Van két gardróbom is, hűtöm és saját fürdőm. Ez a rész is kipipálva!
Az anyuka holnap itthon marad és a kisebbik lányka is, mert ma hőemelkedése volt.. Így holnap átveszünk sok-sok dolgot, a telefontól kezdve a mosógépig.. Addig alszom, amíg jól esik, aztán felmegyek, és minél több dolgot megpróbálok megjegyezni. J
Izgalmas következő pár napnak nézünk elébe!! J

Puszi

(A képeket megpróbálom minél hamarabb felrakni, addigis lessétek a videót J )

18 megjegyzés:

  1. Szia Fanni!
    Örülök, hogy megérkeztél és minden rendben. Viktornak betettem gyorslinkbe a blogodat, hogy ne felejtse el:)
    Utazz sokat és láss világot:)
    Puszi: Dóri&Viktor

    VálaszTörlés
  2. Szia Fanni!
    Azért csak ilyen későn reagálok, ( :) ) mert a videód megnézése hála isten sok időbe telt. A szálloda nem tűnt lepukkantnak :) . A kajákat elnézve sem sajnállak! A szobatárs produkciója talán visszazökkentett a valós életbe :) ! A család leírásánál már aggódni kezdtem, hogy a lányokról megfeledkezel :) de aztán megnyugodtam, hiszen ők már durmoltak. Üdvözlöm a Családot, a Nagyitis, meg a morcos öregasszony kutyahölgyet is :)
    Légy jó ( változz meg :) ) érezd jól magad!

    Cupp-cupp: Papi

    VálaszTörlés
  3. Szia Fanni!
    Kíváncsi lennék a nagyi magyar tudására :)
    Biztosan gyönyörű környéken laksz, és milyen rendes a család hogy körbevitt DC-ben hogy lásd a látványosságokat. Úgy tűnik ez az év náluk a kocsivásárlás éve lesz :) Kíváncsi vagyok a kislányokra is, remélem kis cukorfalatok lesznek, akik rögtön a szívükbe zárnak.
    Jó hétvégét előre is!
    Csilli

    VálaszTörlés
  4. Szia Fanni!

    Nagyon örülök, hogy megérkeztél és, hogy ennyire kedvesek veled, már csak azt tudom remélni, hogy továbbra is ilyen hatékony leszel a blogolás frontján:)

    Puszi

    VálaszTörlés
  5. Szia!

    Örülök, hogy megérkeztél és hogy minden szuper. :) Jó, hogy folytatódnak a jelentések Amerikából/ról, mert Csilliék eléggé hiányoznak. :) A videó is nagyon tetszett. Várom a képeket is! Szép hétvégét! Biztos, fogtok kirándulni. :)

    Évi2

    VálaszTörlés
  6. Szió Fanni! :):):)

    Nagyon szupi a video, felismertem a Green Day-től a zenét, amit még a Csilli anno használt a búcsú videóhoz. Azóta is egyik kedvencem! :)

    Tetszik az orientációs rendszer, mindig is tetszett. Kár, hogy ilyet oly ritkán szerveznek az angliai lányoknak. Szerintem örök hiba. Így sok lány olyan szörnyen kétségbe esetten és "tudatlanul" jön ki. Egy nagy piros pont az Au Pair in America-nak! :)

    Lefogadom a "welcome home" hozzászólása a host papádnak adott egy szép pozitív löketet az egész amcsi életednek. Szimpik nagyon eddig.
    Engem is hasonló táblácskával köszöntöttek anno a reptéren és még magyarul rá volt írva, hogy Isten hozott. :)

    Hé, még a verdád is új?! :) Ejj, szerencsésnek tűnsz a családdal (le is kopogom!).

    Várom a képeket és a kövi bejegyzést! :)

    Melinda

    VálaszTörlés
  7. Ford Flex? És azt hogy fogod hazahozni? :) Várjuk a képeket meg a többi infot!

    Sziszti

    VálaszTörlés
  8. Majd összecsomizom, és elküldöm postán a tütüt. :)
    A nagyi két dolgot tudott (nem velünk lakik, még mielőtt félreértés lenne!) magyarul: "Én szeretlek téged." "Büdös pisilni" Érdekes kombináció. :)

    VálaszTörlés
  9. Szia Fannóca!

    Na eddig nagyon szépen haladsz! Szurkolunk ám neked! :)Várjuk a képeket.

    Ha kell a málnaszörp, amit itt ittunk a tornácon, csak szólj! :)

    VálaszTörlés
  10. Tök jó, hogy ennyire aranyosak Veled. Klassz környék, csodás ház, új kocsi... hát ha a gyerkőcök is édesek... akkor valami csoda-családra bukkantál :):) Drukkolok!!!!
    Nem idevág a kérdés, de ... orientáción be kellett mutatnotok Mg-ot vagy ilyesmi??

    pusz

    VálaszTörlés
  11. Cső Hug!

    zsír a sztori :) egyet nem értek, hogy mi az a sok J betű a sorok végén :) na jó magyar étel recept kutatást kívánok :) cső

    V

    VálaszTörlés
  12. J betű?? Én egyet sem látok Viki :S

    VálaszTörlés
  13. Dóri, nem kellett semmi ilyesmit csinálni..

    VálaszTörlés
  14. ez jó hír... köszi az infót :)

    VálaszTörlés
  15. Eddig szuper!!!
    Szurkolok, hogy a kiscsajok is rendben legyenek.
    A nagyi tud magyarul? Ez poén....
    Majd vedd fel videoval, hogyan beszél :)

    VálaszTörlés
  16. Én tudom, hogy milyen J betűről van szó. A munkahelyemen mikor olvastam én is folyamatosan J betűkkel találkoztam, na de amikor itthon olvastam akkor a J betűk átalakultak szmájlikká, hát ennyi a J betű története.

    VálaszTörlés
  17. Nekem is J betű, fura. Vajon miért nem alakul át?

    VálaszTörlés
  18. Szia!

    Nagyon jók a képek, nagyon szimpinek tűnik a család az elmondásod alapján, gratu! :)

    (Nekem Firefox-szal J, Chrome-mal smile.)

    VálaszTörlés