2011. április 18., hétfő

Boston és miegymás II.

2011.04.08-11. BOSTON

Még mielőtt belecsapnánk a lecsóba, azért beszélgessünk egy kicsit az előzményekről is..

Florida után hét igencsak „furi” volt.--> vissza a napi rutinhoz..

04.03.
A hétvégén Nicole-lal bementünk a városba, megnézni a Cherry Blossom-okat (japán fafajta). Ott taliztunk az ő két ismerősével, szintén au pairek, Dél-Amerikából.












04.08-10.

Péntek reggel 6:30-ra jött értem a taxi, amit a szülők rendeltek nekem. Bevitt a városba, a Union Station-re, ahol az osztállyal és a tanárral taliztunk, ahol felpattantunk a buszra.
6 állam és kb. 10 órás út után odaértünk, közben párszor lerobbantunk ugyan, de túléltük.
Pénteken szabad progi, egy pár lánnyal elmentünk vacsizni, meg egy kicsit sétálgatni.


Egy szobában voltam 3 brit leányzóval. 2 ágy, négy lány. Nem túl nagy az összkomfort. De ezt is túléltük.


Szombaton városnézés. Templom, szobor, utca, ház, Harvard… Egy szóval: minden.










Délután, miután visszaértünk a hotelbe, véletlenül elaludtam. Leültem az ágyra, a következő pillanatban, mikor kinyitottam a szemem, már 2 órával később volt. Upszi.

Elmentem a plázába kajáért, nem fogadták el a kártyámat, így a családét használtam.
Kiültem a hotel előtti templom elé, elfogyasztottam a cézár salimat, és sudokuztam egy jóóóóó darabig.



Másnap már alig vártam, hogy induljunk haza. Fáradt voltam, éhes és nyűgös.
Mikor megálltunk ebédelni a busszal, újra próbáltam a kártyámmal fizetni, még mindig nem működött, kezdtem nagyon ideges lenni ezzel kapcsolatban. A héten ugyanis volt egy repjegy vásárlási akcióm, ami nem igazán sült el jól (közvetítői díjat levették, a repjegy árát nem), de azt a jegyet visszamondtuk csütörtökön. Fogalmam sem volt róla, hogy mi van…

Este 10:30 körül értünk vissza D.C.-be, jött értem apuka. Haza értünk, kicsit sztoriztam, aztán tenti.

Biztos érzitek, hogy nem ugrálok nagyon örömömben. Megmondom őszintén, elmentem oda, megnéztem, és visszajöttem. Nem volt rám nagy hatással. Persze, nagyon örülök, hogy volt alkalmam megnézni. Elmondhatom magamról, hogy ott voltam, de nagyjából ennyi.


Hétfőn rögtön mentem is a bankomba, hogy mi a tökömért nem jutok hozzá a pénzemhez. Nem volt ott az ügyintézőm, így valami másik csaj próbált segíteni. Fingja nem volt róla, hogy mi baj lehet. Azt tippelte, hogy mivel elhagytam az államot, ezért nem engedte a bank, hogy használjam a kártyát, mert mi van, ha ellopták?! Mondtam, oké.
Utána jutott eszembe, hogy Floridában is használtam és semmi gond nem volt vele.

Két nappal később megint bementem, ugyanis itt, Marylandben, sem működött a kártyám. Most sem volt ott az én ügyintézőm, de egy szintén magas beosztású nőcihez kerültem (és nem ahhoz a fiatal csajhoz…).
Ő kiderítette, hogy le van tiltva a kártyám (erre már magamtól is rájöttem :D), mivel a repjegy olyan drága volt, hogy az eddigi tranzakcióimból kiindulva túl magasnak ítélték meg a biztonsági központban, ezért letiltották a kártyámat, gondolván, hogy valaki ellopta, és le akarja venni róla majdnem az összes pénzt ilyen módon. Úgyhogy, ott helyben aktiváltuk ismét. El kellett ismernem, hogy én intéztem volna azt a nagyobb összeget, és ennyi volt az egész. Újra működött.

Haza mentem, rögtön vettem egy új jegyet, 100 dollárral olcsóbban, mint a korábbit, úgyhogy nagyon boldog voltam. :) Így most már hivatalos: nyár végén két hétre haza ficcenek, megcucorgatok mindenkit otthon, aztán visszajövök.

Sokan kérdezhetik: de miért költesz erre ennyi pénzt, miért nem utazgatsz inkább ott?
Azért, mert én így szeretném, engem ez tesz boldoggá, de legfőképpen pedig, mert minden hely ahová el szeretnék itt jutni, az ígyis-úgyis meglesz az itt tartózkodásom alatt. Ennyi. :)

Pénteken itt hagyott a család, elugrottak a hétvégére New Jersey-be egy barátjuk lányának a bármicvójára (Flexxel mentek, az anyuka Infinitijét hagyták itt nekem). Aznap este elmentem kaját venni, 300 dollárt költöttem. Atyaúristen. (nem kell izgulni, nem a saját pénzemből)




Szombatra ugyebár volt 4 jegyünk egy baseball meccs első sorába. Hát persze, hogy ilyenkor szakad az eső?!?!?! Törölték a meccset…
Órákon át ültünk négyen a konyhában, hogy kitaláljuk, hogy mi a túrót kezdjünk így magunkkal…

Rengeteg lehetőség szkippelése (átugrása) után fogtuk magunkat és elmentünk shoppingolni, aminek legnagyobb részét cipőpróbálgatással töltöttük. :)


















Életemben először vettem fehér cipőt. Mindig is fehér cipő "ellenes" voltam, ha magamról volt szó, de ebbe a Tommy Hilfigerbe beleszerettem. Kellett egy pár cipő az edzéshez, mellette döntöttem. (becsúszott még mellé egy pár tanga papucs, egy kis ruha és egy tárca is.. még jó, hogy magassarkúért mentem.. :D)

Utána az éhhaláltól tartva elmentünk a plázába vacsizni, és gimis fiúkkal kokettálni. 


Aki még nem tudná: Hummer H2 az álomautóm.

Aztán irány a spirituszvásárlás.
Nagy nehezen rátaláltunk egy boltra, ami még nyitva is volt. Rövid válogatás után beálltunk a sorba, a csávó megkérdezte, hogy mind 21 éven felüliek vagyunk-e. Mondtuk: Óóóóó, persze. (én vagyok az egyetlen 21 éven aluli, de már csak egy hónapig) És ennyi volt. Azt hittük, hogy majd személyikérés meg eszem-f*szom, de nem. Ezek szerint mégsem veszik ezt itt (sem) komolyan?! Azt tudjuk, szórakozóhelyeken esélytelen a 21 éven aluli próbálkozása, de ezek szerint boltban be tud vásárolni..

Utána rögtön irány haza, kezdődjék a mulatság!!
Iszogatás, beszélgetés, muzsika, tinci-tánci és végül egy jacuzzizás. (ami nagyon nem jó ötlet illuminált állapotban, ezt jó tanácsként mondom gyerekek :) )
Hullaként dőltünk le aludni hajnali 4 körül.. mindenki letusolt (külön-külön persze), kontaktlencse, sminklemosás, fogmosás.. büszkeséggel tölt el a teljesítményünk. :)

Másnap reggel kb. 4 óra alvás után keltünk. Mentem fel kutyát etetni. Jól elestem az ágyból kiszállásnál, mint egy fatörzs, olyan szabályosan dőltem el. Vicces volt. Kár, hogy nem lett megörökítve.

Hosszas tanakodás után megszületett a döntés: menjünk a Hootersbe ebédelni. Aki esetleg nem ismerné: http://www.hooters.com/home.aspx
Lényegében szexi csajok vannak csak ott, mint pincérek. Kevés ruházatban.














Jóóóól behamcsiztunk.



Utána gyors pózolás a kocsival.


Majd egy jó félórás agyhalál után kitaláltuk, hogy elmegyünk a Great Falls-hoz (folyó+kisebb-nagyobb vízesések). Ott töltöttük a délután további részét. (erről a helyről már korábban videót is készítettem)





<3


Bocsánat, hogy ennyit késett a beszámoló.
Előre szólok, hogy az elkövetkezendő pár hétben heti egyel tudok majd szolgálni, szerda csütörtök magasságában. (nagyon-nagyon elfoglalt leszek ugyanis, de igyekszem megfelelni nektek :) )

A héten nincs kislánynak suli, tavaszi szünet, így meg aztán végképp kevesebb szabadidőm lesz.
Hétvége: New York.


Millió csók

p.s. vettem a képtárban 20 giga extra tárhelyet, így lesz a legegyszerűbb..

7 megjegyzés:

  1. Szia!

    Köszi a beszámolót, már vártam. :) Tök jó, hogy ennyi mindent tudtok csinálni a csajokkal. :)
    Már előre nagyon várom a NY-os postot. :P Jó utat!

    Évi

    VálaszTörlés
  2. De jóóó :D Köszi a beszámolót.
    Annyira tetszik az a kis bevásárlószatyor :P
    Egyébként ott a kocsik automatasebváltósak? mind? :)

    VálaszTörlés
  3. Szia Fanni!

    Mi az áruház neve ahol voltatok ?? :D nekem is kell ekkora tanga-papucs választék **.**

    úúristen komolyan nem térek magamhoz a temérdek cipő látványától XD Ami még most nagyon bejött, a torta, aminek minden szeletéből dupla van, és többféle. hmmm. léccilécci töröljetek fel a padlóról :D olvadok :D

    Boston oké, ne hidd hogy benned van valami rossz, hogy ott voltál, letudtad és ennyi. Én például Londonnnak vagyok így. Nem szerethetünk mindent, csak azért mert Amerikában van, vagy mert amerikai vagy akármiért. Tartogasd csak a szereteted az elkövetkező városoknak. :)

    VálaszTörlés
  4. Kár, hogy a bostoni képeknél nem írtad oda , hogy melyik a csodás egyetem...
    De azért nagyon kalssz volt olvasni a történteket. Az iszákolós résznél nem voltam büszke :) .

    Várom NYÚJORKOS ( :) ) beszámolót!

    Cupp-cupp: Papi

    (28196)

    VálaszTörlés
  5. Hhéhéhooo hello Fannilány!

    Remélem emlékszel még rám!:)

    Kicsit le vagyok maradva a blog olvasással, de folyamatosan pótlok, és mindig fennhangon röhögök a szókincseden:) Irigykedek h ennyit jöttök mentek, én sajnos nem fogok sokat vezetni, de remélem azért vmikor kapok a négykerekűn is feladatokat!Júliusban megyek, és Washingtont sem hagyom ki!!!!!

    Légyjó szilvágombóc!

    VálaszTörlés
  6. Szia Fanni! Tök jó beszámoló volt ismét, élveztem nagyon. Szerintem nincs abban semmi furi, hogy nem tud az ember mindenért mindig lelkesedni, jelen esetben pl. Bostonért :) Nagyon jó, hogy ennyi képet teszel fel a beszámolók közé, így még jobban át tudjuk érezni a hangulatát a dolognak :) Én is kíváncsi leszek a NY-i bejegyzésedre :)

    VálaszTörlés